9. fejezet

Dorka szemszöge

Másnap reggel rettenetesen hasogatott a fejem. Ahh…..másnaposság. Gyorsan tárcsáztam Zayn számát, hogy jöjjön át. Nem sokkal később át is ért.

-          Ajj, végre hogy itt vagy! –mondtam, majd megöleltem. –Rettenetesen fáj a fejem, és szédülök. –panaszkodtam, de ő csak kiröhögött.

-          Az én alkoholista barátnőm. –mosolygott, miközben becsukta maga mögött az ajtót.

-          Nem vagyok alkoholista!

-          Jó, csak egy kicsit! Na, menj fel, mindjárt viszek orvosságot.

-          Oké! –mondtam, majd feltántorogtam az emeletre.

Zayn szemszöge

Kimentem a konyhába, bevizeztem egy rongyot, kerestem aspirint, meg készítettem egy pohár vizet. Amikor felmentem, az én kis betegem feküdt az ágyában. Mosolyogva leültem mellé, fejére tettem a vizes rongyot, odaadtam neki a gyógyszert, meg a vizet. Ő bevette, majd ivott rá vizet, majd visszaadta a poharat. Letettem az éjjeli szekrényére, majd bebújtam mellé. Fejét mellkasomra tette, én meg megpusziltam fejét. Kezét az enyémre kulcsolta, amin elmosolyodtam.

-          Mikor múlik már el? –kérdezte türelmetlenül.

-          Reméljük minél hamarabb. –próbáltam nyugtatni. Felnézett rám, majd megcsókolt. Azért még egy kicsit éreztem rajta a piaszagot, de nem akartam mondani, hiszen mindenki lerészegedik néha. Én is. Megszorította a kezem, majd feljebb húzta a takaróját.

-          Köszönöm. –suttogta.

-          Mit? –nevettem fel.

-          Mindent. Hogy itt vagy mellettem, pedig jobb dolgod is lehetne, mint egy alkoholistára vigyázni.

-          Ha hiszed ha nem, nincs jobb dolgom! –mondtam, majd magamhoz öleltem, de úgy, hogy alig kapjon levegőt.

-          Na! Engedj már el! –nyafogott, mire nevetve elengedtem.

-          Hé! Ez nem volt vicces! 100%-ban biztos vagyok benne hogy ki akarsz nyírni.

-          Dehogy akarlak! –nevettem még mindig, majd közelebb húztam magamhoz, és megcsókoltam. Ő két keze közé fogta arcomat, majd elengedett, és mélyen a szemembe nézett.  

-          Szeretlek! –suttogta, mire elmosolyodtam, és fejét a mellkasomra tettem.

-          Én is! –simítottam meg a karját. Nem sokkal később, hallottam, hogy szuszog. Elaludt. Én is elkényelmesedtem mellette, majd én is elaludtam..

Dorka szemszöge

Amikor felébredtem (dél biztos volt) mosolyogva vettem tudomásul, hogy Zayn is bealudt mellettem. Mosolyogva megpusziltam, majd lemásztam az ágyamról, és rendbetettem magam. Rettenetesen néztem ki. Kócos haj, lefojt smink, piaszag. Áhh….borzalmas. Amilyen gyorsan csak tudtam, rendbetettem magam. Sokkal jobban tetszettem magamnak a tükörben. És egy kicsit jobban is lettem. Lementem a lépcsőn, és csináltam 2 turmixot. Tálcán felszaladtam vele a lépcsőn, és bementem a szobámba. Ideje volt felkeltenem Zaynt. Nem, nem akartam leönteni.

-          Zayn! Kelj fel!! –lökdöstem meg egy kicsit. Ő csak morgott egyet, és átfordult a másik oldalára. – Nem aludhatsz egész nap! Fél kettő van!

-          Jó, még egy perc! Gyere ide! –hívott oda magához. Mosolyogva letettem a tálcát az asztalra, majd leültem az ágyam szélére. Ő megfogta a derekamat, majd átölelt. Amikor elengedett, odaadtam neki a turmixot. Miután megittuk, lementünk a nappaliba. Csöngettek. Gyorsan kinyitottam az ajtót, majd átvettem a postástól a leveleket. Visszamentem Zaynhez a nappaliba, majd odaadtam neki az újságot, én meg átnéztem a leveleket.

-          Számla, számla, számla! Muszáj vagyok elmenni dolgozni. –sóhajtottam.

-          Nem kell! –mosolygott rám. –Itt vagyok én!

-          Ezt nem várhatom el tőled. –mosolyogtam.

-          Dehogynem! –ölelt magához.

-          Amúgy mi van az újságban? –kérdeztem.

-          Ááá semmi különös. –mondta. Volt valami rossz érzésem.

-          Add ide! –kértem el tőle, de nem akarta odaadni.

-          Nem adom oda! Nem akarom hogy sírj!

-          Mi? Mért sírnék? –kaptam ki a kezéből az újságot. A címlapon én virítottam, egy kicsit illuminált állapotban. Vani és Eszter is ott volt a képen. A cikkben ez állt.

„Tegnap este a One Direction és barátnőik bulizni voltak egy közeli szórakozó helyen. Zayn, Louis, és Niall barátnőjére fény derült. A magyar lányok nem régen érkeztek meg városunkba, és máris híresek. A srácok rajongói kezdhetnek aggódni, mert látszólag nagy a szerelem, de majd minden kiderül. Lehet hogy a lányok csak érdekből vannak együtt a srácokkal? Lehet hogy őket csak a hírnév és a pénz vonzza? Egyet biztosan tudunk. A két lány közül Zayn és Louis barátnője, és Harry meg Liam segg részegen távoztak a helyről. A lányok nevét még nem sikerült megtudnunk, de tovább fogunk nyomozni.”  

-          Ezt nem gondolhatják komolyan! –fojt le egy könny az arcomon. A pénz? A hírnév? Hol érdekel az engem!!

-          Na látod ezt nem akartam! –ölelt magához Zayn. Megint olvasni kezdtem a sorokat, és kitört belőlem a zokogás. Én sose tudnék ilyen aljas dolgot tenni senkivel, plusz mi az hogy nyomoznak? Meg fogják támadni a családomat a paparazzók!! És pont egy ilyen képet raknak be rólunk.

-          Miért csinálják ezt? –kérdeztem, miközben elhajítottam az újságot a fenébe.

-          Ez jár a hírnévvel. Először nekünk is furcsa volt, de aztán megszoktuk. De hidd el, szépen lassan le fognak nyugodni a kedélyek. –mondta, miközben megsimította hajamat.

-          Gyere! –fogta meg a derekamat, majd leültünk a kanapéra. Fejemet a mellkasába fúrtam, és úgy sírtam, ő meg hátamat simogatta és csitítgatott. Pont akkor jöttek le a lányok is az emeletről.

-          Uramisten! Mi történt? –szaladtak oda hozzám, amikor meghallották hogy sírok.

-          Olvassátok el az újságot! –mondta Zayn, majd rögtön tárcsázni kezdte Louis számát, majd Niallel együtt áthívta őket. Persze azért, mert tudta hogy a lányok is ki fognak bukni. Amikor csöngettek, gyorsan kinyitottam az ajtót, majd Harry nyakába borultam. A többiek is bejöttek, majd Louis és Niall odamentek a lányokhoz.

-          Minden oké lesz nyugi! –mosolygott rám Harry. Szememet törölgetve bólogattam, majd visszamentünk a többiekhez. Jó, lehet hogy egy kicsit hisztisek voltunk, de olyan váratlan ez a sok rossz kép, ez a sok hazudgálás amit írnak rólunk, meg a hirtelen jött „hírnév”.  Lehuppantam Zayn mellé, mellém meg Harry. Zayn vállára hajtottam a fejem, meg megfogtam a kezét.

-          Csajok! Nyugi lécci! –mondta Harry mosolyogva. Én már nem sírtam, de Eszterék még igen. Felpattantam és hoztam nekik zsepit. Amikor már mindannyian lenyugodtunk, Liam megszólalt.

-          Nincs kedvetek standra menni? –mosolygott.

-          Ne haragudj Liam, de most nincs sok kedvem társaságba menni! –mosolygott Eszter. Vanival egyetértően bólogattunk.

Zayn szemszöge

Dorka egyszer csak felpattant mellőlem, és felszaladt az emeletre. Gondoltam, csak le akar hozni valamit. Tévedtem. Amikor már 15 perc után sem jött le, gondoltam megnézem mi van vele.

-          Mindjárt jövök, csak megnézem hova tűnt Dorka. –a többiek csak némán bólogattak, szerintem nem is hallották hogy hozzájuk szóltam annyira belemerültek a filmbe. Ahogy felértem az emeletre, bekopogtam Dorka szobájába. Semmi. Amikor benyitottam, láttam hogy az ágyán fekszik, és dudorászik. Mosolyogva leültem az ágyra, majd figyeltem hogy észrevesz –e. Felnézett, majd amikor meglátta hogy én vagyok az, mosolyogva megölelt. Felmásztam hozzá, majd kivettem a füléből az egyik fülest. Amikor meghallottam hogy mit hallgat, azonnal elmosolyodtam.   

-          Gondolhattam volna, hogy engem hallgatsz. –mosolyogtam önelégült fejjel.

-          Nagyon egoista vagy! De igaz! –mondta, majd megcsókolt. Amikor elengedett, visszatettem megint a fülest, majd énekelni kezdtem az Another World-öt. Az ment. Amikor vége lett a számnak rá mosolyogtam, majd kikértem a véleményét.

-          Na milyen voltam? –néztem rá kacér mosolyommal. Ellenállhatatlan vagyok ilyenkor. Áhh…..igaza van. Nagy egóm van. Mindegy, van miért.

-          Tökéletes! –mosolygott.

-          Ezt akartam hallani. –mosolyodtam el, majd megcsókoltam. Amikor elengedtem (jó soká) énekelni kezdtem a dalokat, amik következtek. Két szám után meguntuk, úgyhogy visszamentünk a többiekhez. Még én bementem a fürdőbe, megnézni hogy ellenállhatatlan külsőm tökéletes-e, de Dorka elráncigált onnan.

-          Rosszabb vagy mint egy lány! –nevetett fel, mire elmosolyodtam.

-          Bajod van az egómmal? –méregettem furán.

-          Nincs bajom az egóddal. Az is tökéletes.

-          Mint? –kérdeztem. Szeretem ha dicsérnek.

-          Mint te. –húzott oda magához, majd megcsókolt. A falnak nyomtam, mire éreztem hogy elmosolyodik. Amikor elengedtem, lementünk a lépcsőn, vissza a többiekhez

       Csinálok ebédet, oké? –kérdezte Dorka, mire Niall felpattant Vani mellől.

-          Végre! Éhen halok! Segíthetek? –kérdezte.

-          Aha! Gyere! –hívta, majd eltűntek a konyhában.

Dorka szemszöge

Niallel nekiláttunk elkészíteni az ebédet. Gondoltam csinálunk egy kis húslevest meg sült húst krumplipürével meg uborkasalátával. Niallre bíztam a krumpli pucolást, én meg feltettem a levest meg betettem a sütőbe a csirkét.

-          Na! A csirke sül, a leves fel van rakva, úgyhogy segítek zöldséget pucolni. –mondtam, majd nekiláttam a hagymát, fokhagymát, répát, zöldjét meg az ilyeneket pucolni. Amikor végeztünk a pucolással, Niall beletette a zöldségeket a levesbe, én meg felraktam főni a krumplit. Amíg ezek készültek, Niallel megcsináltuk az ubisalit.

-          Nem is tudtam hogy tudsz főzni. –mondtam neki mosolyogva.

-          Nem tudok! Néha segítettem még kiskoromban anyunak, de amúgy nem tudok. Amit mondanak, azt megcsinálom, de amúgy nemtudok. –mosolygott.

-          De ügyes vagy! –mondtam, majd betettem a hűtőbe a kész ubisalit, Niall megnézte a csirkét, én leszűrtem a krumplit, majd megcsináltam belőle a pürét. Niall figyelt engem, hogy legközelebb egyedül is meg tudja csinálni. Amikor kész lett a kis kuktám megkóstolta.

-          Finom! –mosolygott, mire én is megkóstoltam. Tényleg jó lett. Feltettem a levestésztát is főni, majd megterítettem Niallel együtt. Mire végeztünk a 8 személyes terítéssel pont kész lett minden.

-          Gyerekek, gyertek kész a kaja! –üvöltötte el magát Niall, majd megjöttek a többiek is. Amikor már mindenki leült, odavittem a levest, és amíg szedtek, én leszűrtem a tésztát.

-          Nagyon jó lett a leves kicsim! –simította meg a karomat Zayn, én meg kedvesen rámosolyogtam. Amikor megettük a levest, mondtam Niallnek, hogy segítsen. Elvittük a fölösleges tányérokat, evőeszközöket, majd odavittük a második félét is. Eszter csak pürét evett, mivel hogy vega.

-          Nagyon finom volt az ebéd köszi! –mondták a srácok.

-          Nagyon szívesen. Kérhetek egy szívességet? –kérdeztem tőlük.

-          Mondd! –mosolygott Liam.

-          Na szóval! Tegnap mondtam a húgomnak hogy beszélhet veletek skypeon. Beszélnétek vele?

-          Persze! –mondták ki a számomra megkönnyebbülést eredményező választ.

-          Oké, akkor lehozom a laptopomat! –mondtam, majd felszaladtam az emeletre. Dobtam a húgomnak egy SMS-t hogy 10 perc múlva legyen skype-on. Rögtön jött a válasz, hogy lesz. J Levittem a laptopomat, majd beültem a nappaliba. A srácok rendbe tették magukat, majd bejöttek ők is. Amikor megláttam hogy fenn van a húgom, hívni kezdtem. Rögtön felvette, majd köszönt.

-          Szia Dorka!

-          Szia! Gyertek már srácok! –mondtam, mire a tesóm tökre belelkesedett, hogy beszélhet a kedvenc bandájával, az 1d-vel.

-          Hy! –jött be a képbe Harry, majd szép lassan mindenki bejött a képbe.

-          Úú! Sziasztok! Mizujs? –kérdezte cserfesen a húgom.

-          Semmi különös. Legyél büszke a nővéredre, nagyon jól főz. –mondta neki Niall.

-          Oké, büszke vagyok rá! –mondta. Még sok mindenről beszélgettek, olyan fél órát biztos. A húgomnak mennie kellett, úgyhogy letette a skypeot.

-          Na?

-          Kedves húgod van! –mondta Liam.

-          Hát, néha az! –mosolyodtam el én is. –Néha nem. –nevettem fel. Visszavittem az emeletre a laptopomat, majd felnéztem twitterre. Gondoltam, áh úgyse lesz semmi, de nagyot tévedtem. A falam tele volt levelekkel….legtöbbjük gyűlölködő volt pl: elvettem tőlük életük szerelmét, stb….. De volt néhány gratuláló is..Kb. így nézett ki a falam: 100 gyűlölködő, 10 gratuláló.  Arcomon lecsordult egy könnycsepp, majd kiléptem twitterről és lecsuktam a laptopomat. Olyan ideges és szomorú voltam hogy széttéptem a lepedőmet.Nem akartam senkinek se fájdalmat okozni! Nem akartam senkinek se összetörni az álmait! Én csak boldog akartam lenni egyszer, igazából! Nem akartam hogy gyűlöljenek!  A lábamat felhúztam, átkulcsoltam, rátettem a párnát, és kitört belőlem a zokogás. Lefeküdtem a párnámra, és tovább sírtam. Nagyon rosszul éreztem magam…..úgy éreztem, mintha legjobb lenne szakítanom Zaynnel…..nem akartam senkit se bántani. De nem akarom tönkretenni a kapcsolatomat se….Nem tudom mit tegyek!! Amíg ezen gondolkoztam, szinte kiszakadt a tüdőm, úgy sírtam…..Olyan 10 perccel később hallottam hogy jön fel valaki a lépcsőn.

Zayn szemszöge

Dorka már vagy 30 perce fenn van pedig csak a laptopját vitte fel….Felmentem hozzá hogy mégis miért nem jön le velünk hülyülni. Kopogtam, majd benyitottam a szobájába. Rettenetes látvány tárult elém……szanaszét szétdobált zsepik, az ágyról leesett laptop, széttépett lepedő és a legrosszabb…..az ágyon zokogó barátnőm. Gyorsan leültem mellé és megsimítottam a hátát….nem reagált.

-          Dorka! Mi a baj? –kérdeztem óvatosan. Válaszul csak oldalra fordult, de láttam hogy arcán lefolyik egy könnycsepp. Odahúzódtam mellé, majd megöleltem.

-          A….twi..tter… -nyöszörgött akadozó hanggal és lélegzéssel. Felvettem a földről a laptopot, rámentem a twitterre, majd odaadtam Dorkának hogy lépjen be. Amikor belépett, visszabújt a párnájába sírni, én meg megnéztem mi a baja. Ahogy megláttam a neki tweetelt üzeneteket, kezdtem megérteni….Rengeteg gyűlölködő levele jött…….Nagyon sajnáltam hogy ekkora bajba kevertem….biztos nagyon rosszul eshet neki.

-          Én…nem…aka….rtam…senkit….se….bá…ntani! –motyogta. –Nem…..aka…rtam….hogy…..utá…ljanak! –sírt tovább. Letettem a laptopot az ágy szélére, majd megöleltem Dorkát. Nagyon sajnáltam……hirtelen jött neki ez a „hírnév” , ez a sok gyűlölködés.  

-          Ne  sírj! Majd lenyugszanak! Tudod mondtam már: az elején harapósak, de nekik is az a fontos hogy boldog legyek!! –simítottam meg Dorka hátát, miközben felemeltem fejét, és letöröltem arcáról a könnycseppeket.

-          De értsd meg Zayn én ezt nem bírom elviselni! Tudod milyen rosszul esik nekem, hogy mindenki utál, mindenkiben összetörtem a reményt! Én csak egyszer az életben teljes mértékben boldog akartam lenni! –mondta szinte kiabálva.

-          Hidd el minden rendben lesz! –mondtam, majd óvatosan megcsókoltam. Amikor elengedtem, óvatosan rámosolyogtam, mire ő is visszamosolygott.

-          De Zayn! –váltotta komolyra a szót. –Biztos hogy nem kéne hagynunk ezt az egészet? –kérdezte szinte suttogva.

-          Mi? Te most szakítani akarsz velem? –kérdeztem meglepetten. Én nagyon szeretem őt, ha szakítana velem nem élném túl…Perrienél is rettenetesen szar kedvem volt, egy hónapig ki se mentem a szobámból.

-          Nem, dehogyis! Nagyon szeretlek! Csak nem akarom hogy más összetörjön. –mondta.

-          Majd lenyugszanak! Én nem engedem hogy ez miatt tönkremenjen a kapcsolatunk! –mondtam majd megcsókoltam. Nem tehettem mást. Muszáj volt meggyőznöm, hogy mekkora szükségem van rá. Még sose voltam olyan boldog, mint vele. Nem akartam hogy ez a dolog ilyen hamar vége szakadjon. Végre én is éreztem a feltételek nélküli boldogságot. Nagyon szeretem, nem akarom elveszíteni. Nem akarok megint a mély gödörbe esni, ahonnan csak Louis húzhat ki.

-          Nem foglak elengedni! –mondtam én is félig sírva, mert tényleg én is azt hittem, hogy tényleg vége lesz mindennek. Biztos furcsa ezt tőlem hallani, de nekem is kicsordult egy könny a szememből. Lehet engem  kislánynak, hisztisnek hívni, nem érdekel! A szívemből beszéltem…..

-          Én se akarlak elengedni! –mondta sírva, majd megint megcsókolt. Még egy könnycsepp legördült az arcomon, majd amikor elengedtem, megöleltem.  

-          Ugye nem engedsz el? –kérdeztem sírva.

-          Nem, mert nagyon nagy szükségem van rád! Inkább szenvedek hetekig, minthogy elengedjelek! –sírt tovább, majd megölelt.

-          Nekem is rád! Fogalmad sincs mekkora! –mondtam megkönnyebbültem.

-          Nem is tudom hogy juthatott ez eszembe, hogy szakítok veled! Hiszen te vagy a legfontosabb dolog az életemben..nem tudom mit csinálnék nélküled.

-          Én se tudom! Hiszen tökéletes páros vagyunk. Egy percig tényleg azt hittem mindennek vége….- mondtam szomorúan.

-          Én is! De meggondoltam magam…..Nagyon sokat jelentesz nekem! –mondta, majd hosszasan megcsókolt. A hirtelen sokktól és félelemtől még mindig legurult egy két könnycsepp az arcomon. Amikor mindketten lenyugodtunk, lefeküdtem az ágyra, majd fejét mellkasomra tettem. Ő megölelt, majd megpuszilt. Amikor elengedett, visszamentünk a többiekhez, de nem beszéltünk nekik a történtekről. Nem akartuk felhozni, majd külön külön elmondjuk nekik. Hülyén jönne ki így együtt elmondva nekik…..Vagyis nem hülyén, hanem furcsa lenne. Próbáltuk a happy, vicces arcunkat mutatni, de azért néhányszor szomorúan egymásra sandítottunk…..

Dorka szemszöge

Nagyon szar kedvem volt… Ma éjjel szerettem volna, ha Zaynnel aludhattam volna. És nem azért….Most nincs kedvem egyáltalán hozzá…..Majd annak is eljön az ideje. A délután hátralévő részében Niallel főztem a vacsorát. Ezek szerint most már ő lesz a kis kuktám örökre. J Azért jó hogy segít….fele annyi idő alatt kész vagyok a kajával. Ma egy kis spagettit csináltunk. Vacsi után félrehívtam egy kicsit Zaynt, beszélni akartam vele.

-          Figyi Zayn!! –mondtam.

-          Figyelek! - húzott magához.

-          Nem akarsz ma maradni éjszakára? –mosolyogtam, majd belecsókoltam a nyakába.

-          Ha ilyen szépen kérsz meg, persze! –mondta, majd megcsókolt.

-          Jujj szupi! –mosolyogtam, majd megöleltem. Hallottam, hogy halkan felnevet a lányos kifakadásom miatt. Elhatároztam, hogy erős leszek, és kiírok valamit a twitteremre.

-          Mindjárt jövök! –mondtam, majd felszaladtam a lépcsőn. A tweetem így szólt:

Kedves lányok! Nagyon köszönöm mindenkinek aki gratulált nagyon jól esett. Viszont! A ki gyűlölködő levelet írt nekem attól bocsánatot szeretnék kérni, amiért összetörtem az álmukat. Én nem gondoltam, hogy ebből ekkora balhé lesz, nem akartam senkit se bántani! De higgyétek el, nagyon szeretem Zaynt, és nem szeretném elengedni. Remélem megértitek. Az én helyemben ti sem engednétek el, igaz? J Na ugye! Puszi mindenkinek! J

Miután megírtam a tweetet ránéztem az órára. Fél 11. Uppsz, a srácok már biztos mennek haza. Gyorsan lementem a lépcsőn, és már tényleg készülődtek. Eszter is velük ment, gondolom Louissal akart lenni, Niall meg nálunk maradt.  

-          Sziasztok srácok! –öleltem meg mindenkit és adtam mindenkinek két puszit. Miután mindenki elment, felmentünk lezuhanyoztunk, majd bebújtunk az ágyba. Zayn közelebb húzódott hozzám, átölelt, majd megcsókolt. Amikor elengedett, rám kacsintott.

Minden rendben lesz! –mosolygott, én meg megcsókoltam. Megfogtam a kezét, átöleltem, majd nem sokkal később el is aludtam…. <3