30. fejezet

Zayn szemszöge

Reggel 10kor ébredtem fel, de Dorka nem volt már mellettem. A fürdő irányából halk zene szólt. Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból, majd bekukkantottam a fürdőbe.

-          Jó reggelt baba! –mosolyogtam álmosan.

-          Szia kincsem! –fordult meg. –Tudod milyen cuki dörmögős hangod van reggel? –kérdezte.

-          Nem, de biztos az! –mosolyogtam.

-          A fejedről nem is beszélve! –mosolygott, majd megcsókolt. Most ő nyomott a falnak, majd úgy puszilgatott. A helyzethez pont illet Christina Aguilera – Your Body száma, ami ment a laptopról.

-          Ne kínozz! –mondtam, mire elmosolyodott és tovább harapdálta az alsó ajkamat. –Ha beindítasz, nem tudok majd leállni, figyelmeztetlek! –mondtam neki. Ekkor áttért a nyakamra, majd nagyokat sóhajtozott, miközben nyakamat csókolgatta. Felkaptam, majd bevittem a szobájába, és elkezdtem megszabadítani a ruháitól.

-          Zayn, mondanom kell valamit! –mondta.

-          Mondd!! –morogtam, majd tovább csókolgattam.

-          Nincs piros taxim! –mosolygott.

-          Ajj de jó! –mosolyogtam én is, majd beleharaptam alsó ajkába.

-          Zayn, akarjuk mi ezt? –kérdezte.

-          Baby, én figyelmeztettelek! Ha apád bejön az sem érdekel! –mosolyogtam kacéran.

-          Jó, oké! –mondta, majd megcsókolt. Nem sokkal később átadtuk magunkat egymásnak.

-          Mért szeretlek ennyire? –kérdeztem.

-          Nem tudom! –mosolygott.

-          Én se! –mondtam, majd mellkasomra tettem a kezét.

-          Nézd hogy ver a szívem! –mondtam, majd egyre közeledtem felé, hogy megcsókoljam, és egyre gyorsabban vert a szívem.

-          Húú! –mondta.

-          Ugye? –kérdeztem, de nem hagytam hogy válaszoljon, hanem megcsókoltam. –Ennyire szeretlek! –mosolyogtam.

-          Én is mindennél jobban! –mosolygott. Felvettem egy alsót, majd a bőröndömben kotorászni kezdtem valami ruháért. Rápillantottam kincsemre, aki alsó ajkát beharapva figyelt engem.

-          Hogy érdemlek meg egy ilyen félisten pasit? –kérdezte, majd szája elé kapta a kezét. –Ezt hangosan mondtam?- kérdezte.

-          Ahogy mondod baba! –mosolyogtam.  

-          De tényleg ezt gondolom! –mosolygott kacéran.

-          Tudtam én eddig is. –kacsintottam rá. Tarkómnál fogva magához húzott, majd gyengéden megcsókolt. Ő is felkelt, majd öltözni kezdett.

-          Olyan vagy mint egy istennő! –léptem mögé, majd belecsókoltam a nyakába.

-          Ne hazudj! –mondta.

-          De ha így van? –mosolyogtam.

-          De nincs így! –mondta.

-          Szerintem olyan vagy! Kész! –mondtam, majd megcsókoltam. –Ne legyél ilyen önbizalom hiányos! –mondtam neki.

-          De nincs mire büszkének lennem.

-          Hogy mondhatsz ilyet? Gyönyörű vagy! –mondtam, majd megcsókoltam. –Az a lényeg hogy nekem tetszél! Nem?

-          De! De félek hogy nem vagyok hozzád elég jó!

-          Ennél tökéletesebb nem is lehetsz számomra! –mondtam.

-          Hát jó! –húzta el a száját, majd megölelt.

-          Ne legyél ilyen! Gyönyörű vagy! –mondtam, majd megcsókoltam.

-          Szeretlek! –mondta, majd elmosolyodott.

-          Én is! –mosolyogtam.

-          Gyerekek, bejöhetek? –hallottuk Dorka apjának a hangját. Egy szál fehérneműben álltunk.

-          Öööö apu egy perc! –mondta, majd sietve öltözni kezdtünk. Egy póló meg egy gatya és kész is lettünk.

-          Szia apu! –ölelte meg az apukáját.

-          Gyerekek, beszélnünk kell! –mondta. Megmondom, egy kicsit megijedtem.

-          Mondd apu! –ültünk le az ágyra.

-          Tudom, hogy odavagytok egymásért meg minden, de arra szeretnélek megkérni titeket hogy legközelebb halkabbak legyetek, rendben? –mondta. Belőlem kitört a röhögés, de amint megláttam Dorka szúrós szemét, próbáltam vissza fojtani magam.

-          Rendben apa! –mondta kínosan vigyorogva Dorka.

-          A másik! Még nem szeretnék nagypapa lenni! Szóval…

-          Igen apu, értjük a célzást nyugi nem leszel nagypapa! –mosolygott Dorka.

-          Rendben. Na én magatokra hagylak titeket! –mondta az apukája, majd kiment.

-          Úristen! –temette fejét egy párnába, de én csak röhögtem. –De cikiii!! –nyafogott.

-          Nem az! –mondtam, de még mindig röhögtem.

-          Ne röhögj már! –mondta.

-          De mért ne? –kérdeztem.

-          Mert ciki! –mondta.

-          De mondom hogy nem az! –mosolyogtam.

-          Jóvanna! –mondta.

-          Adj egy puszit baba! –mondtam. Puszi helyett ráült a csípőmre és vadul megcsókolt. Nyelvét is a számba dugta.

-          Puszit kértem. –mondtam komolyan.

-          Tehát nem esett jól? –vigyorgott.

-          Ohó, dehogynem! Kaphatok méég? –kértem kiskutyaszemekkel.

-          Nem! –mosolygott.

-          De mért nem? –kérdeztem nyafogva.

-          Mert büntiben vagy!- mondta. – 2 napig nem csókolhatsz meg! –mondta komolyan.

-          Mi? –akadtam ki. –Neeeee, nem teheted én akkor meghalok! –mondtam.

-          Sajnállak! –mondta.

-          Úgyis meg foglak ma még csókolni, erősebb vagyok nálad! –mondtam.

-          Úgy érted kényszeríteni fogsz?

-          Ha kell akkor igen! –mosolyogtam féloldalasan.  

-          Nem fogom hagyni! –mondta.

-          Nekem nem lehet ellenállni!

-          Tényleg nem? Verseny! Ki bírja megállni hogy ne csókolózzunk?

-          Hah! Veszíteni fogsz! Addig tart a verseny amíg valaki meg nem csókolja a másikat. –mondtam.

-          Majd azt meglátjuk! Rendben! –mondta, majd otthagyott. Eléggé vissza kell fognom ma magam. Lementünk megebédelni, majd visszamentünk a szobába. Kettő óra volt, 5re kell menni a buliba.

-          Lezuhanyozok! –mondta, majd bement a fürdőbe és lezuhanyozott. Addig kiírtam Twitterre, hogy verseny van. Olyan 5 perc múlva Dorka egy szál melltartóban és bugyiban jött ki, majd bepózolt a tükör elé és beletúrt vizes hajába. Úgy tettem mintha nem vettem volna észre, próbáltam türtőztetni magam, ami nagyjából sikerült is.

-          Mi a baj kincsem? –kérdezte.

-          Semmi, semmi! –motyogtam. Odajött hozzám, majd leült mellém az ágyra.

-          Veszíteni fogsz! – mosolygott, majd meglibbentette hosszú haját, és visszament a tükör elé. Nem akartam veszíteni. Ki kell bírnom. De ha tovább is ezt csinálja, nem fog menni. Még a telefonomat is kiejtettem a kezemből, amikor figyeltem ahogy öltözik. Tudom hogy direkt csinálja, benne van a vérében a versenyszellem. Mért csinálja ezt velem? De veszíteni meg nem fogok, mert nem akarom, hogy cukkoljon vele.

-          Ez jó lesz estére? Tegnap kölcsönkértem Esztertől! –mutatott meg egy mini ruhát.

-          Vedd fel hagy nézzem meg hogy áll! –mondtam, majd tovább figyeltem a Twitteremet. Nagyon jól állt neki.

-          Csinos! –mondtam mosolyogva.

-          Akkor ez jó! –mosolygott, majd levette és visszavette a másik ruháját. Már kezdett szakadozni a cérna, hogy már harmadjára öltözött át előttem. Már rég az ágy felé vinném. Ahogy ebbe belegondoltam, a hideg is kirázott.

-          Jól vagy? –kérdezte.

-          Igen, minden oké! –mosolyogtam, de belül éreztem hogy semmi sem oké. Már 2 órája húzza az agyam.

-          Bellus!! –kiáltott ki az ajtón, majd nem sokkal később be is jött a kiskutya. Amúgy pestre nem jött el, itthon maradt Dorka szüleivel. Ahogy kezébe vette a kiskutyát és leült mellém, szinte rángatózni kezdtem. Őrület hogy veszíteni fogok. Próbáltam nem figyelni rá, és a telefonomat figyeltem, de elég nehéz volt. Ahogy megéreztem hajának illatát, ahogy meglibbentette, kész, végem volt.

-          Ideadod Bellust? –kértem.

-          Persze! –adta oda. Letettem a kutyát a földre, majd a telefonomat az asztalra, majd hosszasan megcsókoltam Dorkát.

-          Vesztettél baba! –suttogta.

-          Nem lehet neked ellenállni. –mosolyogtam, majd megint megcsókoltam.

-          De lehetne, csak te nem tudsz!! –nyújtotta ki a nyelvét.

-          Leharapom! –incselkedtem vele.

-          Nem fogod! –húzta vissza.

-          Dehogynem! –mondtam, majd megcsókoltam és megharaptam nyelvét is. El akart engedni, de megharaptam alsó ajkát és nem engedtem el.

-          Nem engedsz el? –motyogott, mire én csak ráztam a fejem. –Hát jó! –mondta, majd közelebb tolta fejem az övéhez és megcsókolt. Megint megharaptam a száját és nem engedtem el.

-          Ne szórakozz már velem! –motyogott, de én csak mosolyogtam.

-          Zayn, mikor engedsz el? –kérdezte.

-          Nem tudom, amikor kedvem lesz hozzá! –motyogtam.

-          És mikor lesz hozzá kedved? –kérdezte.

-          Nem tudom! –mondtam. Megcsikizett, hátha elengedem, de nem jött be.

-          Ha már ez sem jön be akkor nem tudok mit tenni! –motyogta, majd közelebb húzott magához és megcsókolt. Amikor elengedett, próbáltam megint megharapni a száját, de nem sikerült.

-          Ajj ne már! –mondtam.

-          Ez van baba! –mondta, majd felállt és elment öltözni.

-          Öltözz kincsem! –mondta. Sóhajtva öltözni kezdtem. Ő gyorsan felkapta a ruháját, majd megnézte hogy mindenki készül-e.

-          Jó, oké a többiek is készülnek!- mondta, majd belibbent a fürdőbe sminkelni. – Ajj el fogunk késni!!! –mondta.

-          Nyugi baba, pont annyit késünk amennyit kell!! –mondtam.

-          De az úgy nem jó! –mondta. Ráhagytam, hagy mérgelődjön. Gyorsan fogat mostam, majd belőttem a séróm és lementem a nappaliba. A srácok is ott voltak már.

-          Csá! –pacsiztam le velük, majd leültem a kanapéra.

-          Sose végeztek? –kiabált fel Niall az emeletre.

-          Ajj sietek na! –hallottam Vani hangját. Olyan 10 perc múlva lejöttek a lányok is.

-          Indulhatunk! –mosolyogtam. Amint mentünk a kocsi felé, Louissal egy kicsit összevesztünk, hogy ki vezessen.

-          Nem, Zayn én fogok vezetni! –mondta Lou.

-          De nem Louis mert én fogok! –mondtam, majd be akartam ülni előre, de visszarántott, és így egy kisebb harc alakult ki. De Louis nyert.

-          Ajj ne már! –mondtam, majd bevágtam magam hátulra. 15 perc alatt megérkeztünk a sulihoz.

-          Készen álltok? –kérdezte Dorka.

-          Menjünk! –mondtuk egyszerre, majd kipattantunk a kocsiból.

Dorka szemszöge

Kiszálltunk a kocsiból, majd indultunk be a buliba. Amint beléptem, rögtön megakadt a szemem Edinán, az örök ellenségemen. Akkor vesztünk össze, amikor volt egy hasonló buli, és akkor a barátomat (exem) láttam csókolózni vele. Pedig csak azt mondta hogy hoz puncsot. Utána kijelentette, hogy szakít velem Edina miatt. Azóta ezzel cukkolt. Ki nem állhatom. Amint meglátott, mosolyogva kezdett el jönni felém.

-          Szia Dorina!! –mondta nyarvogós hangján.

-          Szia Edina! –mosolyogtam tettetve. Legszívesebben felrúgnám műholdnak.

-          Figyelj, tudom volt egy kis félteértés közöttünk, de szeretnék békét kötni. –mondta.

-          Tényleg? –kérdeztem. Mindig is egy bunkó volt, mindig kibeszélt mindenkit a háta mögött.

-          Persze! –mondta, majd megölelt és elment.

-          Na jó ez furi volt! –mondtam. Mindegy, bementünk a táncparkettre és táncoltunk, meg sok ismerőssel beszélgettünk.

-          Elmegyek hozok puncsot jó? –kérdezte Zayn. Féltem hogy „Dejavu”-m lesz.

-          Ööö..okéé! –mondtam, majd megcsókoltam. Tovább beszélgettem a lányokkal. Amikor Zayn már 10 perc után sem jött vissza, kezdtem aggódni. Esküszöm, ha Dejavu-m lesz öngyilkos leszek. Elindultam a bárpult felé, majd amikor észrevettem hogy Zayn azt a ribancot csókolgatja…..majd meghaltam.

-          Ezt nem hiszem el!! –mondtam hangosan, majd elkezdtem a kijárat felé szaladni. Gyorsan fogtam egy taxit, majd sírva eldaráltam a címet. Pontosan így történt minden 2 évvel ezelőtt. Gyorsan adtam a taxisnak pénzt, majd berontottam a házba. Felszaladtam a szobámba, majd bezárkóztam, és csak az ágyon sírtam. Fogadjunk majd most jön az SMS hogy szakít velem Edina miatt.

Zayn szemszöge

Nem tudtam mit tenni. Az a csaj egyszerűen rám mozdult, időm sem volt eltolni magamtól. Épp akkor ért oda Dorka, amikor megcsókolt.

-          Ezt nem hiszem el!! –fakadt ki, majd sírva elszaladt. Gyorsan megkerestem Louisékat.

-          Louis, add ide a kulcsot vészhelyzet van! –mondtam idegesen.

-          Jó nyugi haver, adom! –kotorászott a zsebében. –Tessék! –adta oda.

-          Örök hála! –mosolyogtam, majd rohanni kezdtem a kocsihoz. Amilyen gyorsan csak tudtam, Dorkáék házához hajtottam. Elővettem a lakáskulcsot amit ideiglenesen megkaptam, majd felszaladtam az emeletre. Berontottam a szobába, de nem volt ott senki. A fürdőből hallottam szipogást. Bementem, majd akkor vettem észre hogy a borotvával próbálja felvágni az ereit.

-          Te mi a faszt művelsz? –kaptam ki a kezéből.

-          Megcsaltál azzal a ribanccal!! –üvöltötte.

-          Nem, baba félreértetted! Ő mászott rám! –mentettem a menthetőt. Meg akartam fogni a kezét hogy figyeljen rám.

-          Hozzám ne nyúlj! –mondta, majd felpofozott és kiszaladt a fürdőből. Ki akart menni az ajtón, de amint kinyitott visszacsuktam.

-          Kérlek, kérlek hagy magyarázzam meg! –mondtam. Vagyis inkább könyörögtem. – Esküszöm hogy ő mászott rám! Hidd el nekem nem akartam tőle semmit.

-          Tudod mit? –mondta. –Ne is az fáj a legjobban hogy megcsókoltad, hanem az hogy dejavu-m volt. Ugyanezt csinálta az a ribanc 2 évvel ezelőtt. Csak akkor el is hagyott a barátom miatta.

-          Ez sosem fog újra megtörténni, nyugi- mondtam, majd magamhoz öleltem. – Nyugi. Elmegyek, kimosom a számat! Fuj! –mondtam, majd amilyen gyorsan csak tudtam, kimostam a számat.

-          Köszönöm! –mosolygott, amikor visszamentem hozzá.

-          Semmiség kincsem! –mondtam, majd befeküdtem mellé az ágyba. –Szeretlek. –mondtam, majd meg akartam csókolni, de eltolt magától.

-          Figyelj el kell mondanom valamit! –mondta. –Tudod, amikor volt otthon az a nagy buli!

-          Igen? –kérdeztem.

-          Na szóval akkor Harry elmondta hogy szerelmes belém és hát…..megcsókolt. De kérlek ne haragudj rám! –mondta.

-          Nem haragszom baba! Béke? –mosolyogtam.

-          Béke! –mondta, majd megölelt. Kicsit haragudtam rá, hogy nem mondta el hamarabb, de mindegy, ez most így jött ki.

-          Lezuhanyozok jó? –kérdezte.

-          Rendben van kincsem! –mosolyogtam. Benyomtam a TV-t, majd szörföltem a csatornák között. Egyszer csak megálltam a viván, ahol a LWWY ment.

-          Kincsem! –kiabáltam be a fürdőbe.

-          Mondd!

-          Hallod mi megy? –vettem hangosabbra.

-          Ahha! –mondta. Tovább néztem a vivát, majd nem sokkal később kijött a fürdőből.

-          Gyere ide baba! –mondtam. Beleült ölembe, majd épp meg akartam csókolni amikor csörögni kezdett a telefonom.

-          Basszus! –mondtam. –Mondd! –vettem fel.

-          Bazdmeg Zayn mi hogy a jó anyámba megyünk haza? –mondta a telefonba Louis.

-          Ja! Bocsesz, indulok! –mondtam, majd letettem.

-          Sajnálom kincsem, el kell mennem, otthagytuk Louisékat. –röhögtem.

-          Jó, oké, de siess vissza! –suttogta fülembe, majd belecsókolt nyakamba.

-          Ne kínozz! –mondtam.

-          Jó! De siess vissza! –mosolygott.

-          Sietek! –mondtam, majd elindultam. 10 perc alatt odaértem.

-          Bocsi srácok, üljetek be! –mondtam. Elindultunk haza.

-          Amúgy mért kellett eljönnöd? –kérdezte Hazza.

-          Semmi különös. –mondtam. Nem akartam elmondani nekik. Amint hazaértünk, bementünk, majd felmentem a lépcsőn. Már épp benyitottam volna a szobánkba, amikor visszahúztak. Louis volt az.

-          Figyi haver, elmondod nekem hogy mivolt? –kérdezte.

-          Neked igen! –mondtam. Bementünk a szobájába, majd fel-alá járkálni kezdtem, majd eldaráltam a szitut.

-          Mi? Harry szerelmes belé? –kérdezte.

-          Kuss! –mondtam.

-          Ja! Bocs! –mondta.

-          Semmi… -mondtam.

-          De nekem azt mondta hogy nincs köztük semmi.

-          Nincs is, csak amikor buli volt akkor megcsókolta. Ennyi.

-          És ha volt több is? –mondta Louis.

-          Figyi haver én bízok benne, ha azt mondta nem volt akkor nem volt! –mondtam.

-          Oké! Kösz haver hogy elmondtad! –mosolygott.

-          Nincsmit! –mondtam, majd kimentem és bementem Dorkához.

-          Kincsem végre hogy itt vagy! –mondta Dorka.

-          Mondtam hogy sietek! –mosolyogtam, majd leültem mellé az ágyra és megcsókoltam.

-          Lezuhanyzok! –mondtam.

-          Rendben baba! –mosolygott. Felkeltem, hogy elmenjek zuhanyozni, de visszarántott magához és vadul megcsókolt.

-          Még maradj egy kicsit! –mondta, majd megcsókolt.

-          Baba, ha lezuhanyzok, utána sokat leszek itt! –mondtam, majd elindultam zuhanyozni.

-          Gonosz vagy! –mondta.

-          Tudok róla. –kiabáltam vissza. Gyorsan lezuhanyoztam, majd felvettem egy alsót és bementem a szobába.

-          Itt vagyok! –mondtam, majd bebújtam mellé a takaró alá.

-          Végre! –mondta, majd hozzám bújt és felső testemet simogatta.

-          Holnap délben indul a repülő, úgyhogy 10kor kell kelnünk. Hogy fogok olyan korán kelni? –kérdeztem.

-          Úgy hogy felkeltelek. –morogta.

-          Azt szeretem amikor te keltesz! –mosolyogtam. –Ugye nem alszol baba? –kérdeztem.

-          Nem! –mondta, majd csípőmre ült.

-          Szeretlek! –suttogta, majd beleharapott alsó ajkamba.

-          Megőrjítesz! –mondtam.

-          Célom volt! –mosolygott. Tovább kényeztetett, majd én is belekezdtem.

-          Kincsem, ne tedd ezt velem! –nyafogott, majd elengedtem.

-          Jobb? –kérdeztem.

-          Nem! –mondta.

-          Bevaduljak? –kérdeztem.

-          Nem kell! –mondta, de már késő. Morogni kezdtem, ő meg leugrott rólam és sikítva beszaladt a fürdőbe és becsukta az ajtót. Morogva próbáltam bemenni a fürdőbe, de nem engedett.

-          Eressz be! –mondtam, majd még jobban tolni kezdtem.

-          Neem, nem foglak beengedni! –nevetett.

-          Te eltorlaszoltad az ajtót? –kérdeztem.

-          Csak a kisszekrényt tettem oda. –mondta.

-          Na jó! –mondtam. Tiszta erőmből nyomni kezdtem az ajtót, ami kezdett kinyílni. Bementem, majd morogva közeledtem Dorka felé.

-          Neneneneee te sem akarod! –mondta.

-          Mindennél jobban és amúgy is büntetés jár! –mondtam. Behátrált a zuhanyzóba, én meg utána.

-          Innen már nem szabadulsz ki! –morogtam.

-          Ne bánts! –mondta, mire megint csak morogtam. Teljesen a falnak nyomtam, majd rátámaszkodtam. Beharapta alsó ajkát, ami még jobban lázba hozott.

-          Ne harapd be a szádat! –mondtam.

-          Miért ne? –kérdezte.

-          Mert avval megölsz! –mondtam. Elmosolyodott, majd azért is beharapta az ajkát.

-          Te akartad! –mondtam, majd letámadtam. –Szétszedlek! –mondtam.

-          Ne, ne ne tedd meg! –mondta.

-          Erre előbb kellett volna gondolnod! –mondtam, majd annyira közel hajoltam hozzá, hogy már csak kb. 3 centi volt közöttünk. Megcsókoltam, majd felemeltem, ő meg lábaival körülkulcsolta derekamat.

-          Zayni! – mondta. –Menjünk vissza a szobába. Nem válaszoltam, csak bevittem a szobába, és ledobtam az ágyra.

-          Szeretlek! –feküdtem rá.

-          Én is! –mondta. Elkezdtem melltartóját kikapcsolni, de leállított.

-          Kicsim, ne! –mondta.

-          De mért? Mindig ellenkezel! –mondtam.

-          Bocsi baba! –mondta. –Meg amúgyis ma már csináltuk! Neked mindig azon jár az eszed? –kérdezte.

-          Öhm…nem, dehogyis! –motyogtam.

-          Nem, csak 90%-ban ugye? –kérdezte.

-          Valahogy úgy! –mosolyogtam.

-          Hülye vagy! –mondta.

-          Tudok róla! –mondtam.

-          De én így szeretlek baba! –mosolygott, majd tarkómnál fogva közel húzott magához, de nem csókolt meg, csak cirógatott.

-          Baby! – mondtam, majd elkezdtem róla leszedni a melltartóját.

-          Baba nenene! –nevetett, majd el akart tolni magától, de nem engedtem.

-          Ha nem engeded meghalok esküszöm. –mondtam. Nem bírtam magammal.

-          De kincsem…- kezdett bele.

-          Csss! –tettem a szájára az ujjam, majd belecsókoltam a nyakába.

-          Kincsem hagyd abba kérlek.

-          De nem!! –mondtam erőszakosan.

-          Na jó, nem tudlak leállítani. –mondta, majd végre megadta magát. Nem sokkal később elmerültünk egymásban.

-          Kincsem! –mondta.

-          Mondd baba! –mosolyogtam.

-          Szeretlek! –súgta.

-          Én is, de álmos vagyok! –mondtam, majd ásítottam.

-          Én is! –mondta, majd becsukta a szemét és hozzám bújt. Nem sokkal később elnyomott az álom.