12. fejezet

Másnap reggel arra keltem, hogy kopogtatnak az ajtómon.

-          Ki az? –kérdeztem.

-          Mi vagyunk! –mondták a lányok.

-          Gyertek! –mondtam, majd felültem az ágyamba.

-          Sziaaa! –léptek be, majd Vani kezében egy tálca volt.

-          Ú, mi ez? –kérdeztem.

-          Mivel, eddig te főztél ránk, gondoltuk meglepünk egy kis reggelivel. –mondta Vani, majd odaadta a tálcát. A tálcán volt üdítő, és tojásrántotta kenyérrel. Aranyosak voltak. J

-          Jajj de cukik vagytok köszönöm! –mondtam, majd megöleltem őket, és hozzá is láttam a reggelinek. Bekapcsoltam a TV-t, majd pont Zaynnék élő koncertje ment. Japánban most van este.

-          Lányook gyerteeeek!! –üvöltöttem el magam, majd nem sokkal később bejöttek. Leültek mellém, majd együtt néztük a TV-t. Zayn remekül nézett ki. Nagyon hiányzott. Ha vége a koncertnek fel is hívom. A lányokkal végigbuliztuk a koncertet, majd amikor a fiúk lesétáltak a színpadról, még vártam egy 5 percet, de utána tárcsáztam Zayn számát.

-          Szia kicsim! –szólt bele a telefonba. De ez nem Zayn hangja volt.  

-          Liam? –kérdeztem.

-          Talált! Na, adom a lovagod. Szia!

-          Szia! –mondtam.

-          Szia kicsim! –mondta. Na ez már Zayn volt.

-          Szia! Hiányzol nagyooon! –mondtam.

-          Te is nekem! Nincs kedved webcamozni egy kicsit? –kérdezte.

-          Ha vársz egy 10 percet, akkor van! –mondtam, majd kimentem a fürdőbe, és készülni kezdtem.

-          Láttunk titeket most a TV-ben. –mondtam, miközben megfésülködtem.

-          Na az jó! És milyen voltam? –kérdezte egoistán.

-          Nagyszerűek voltatok mindannyian. –mosolyogtam, majd kisminkeltem magam. Felöltöztem, majd végre úgy néztem ki mint egy ember.

-          Na, jöhetsz webcamozni. –mondtam.

-          Oké! –mondta, majd letette a telefont. Gyorsan beállítottam a skypeot, majd nem sokkal később Zayn hívni kezdett.

-          Szia! –vettem fel gyorsan.

-          Szia kicsim! Jaj de jó látni téged! –mosolygott.

-          Téged is. Már csak 5 nap!! –mosolyogtam.

-          Igen, már csak 5 nap! Csak kibírjuk.

-          Ki kell!! Lesz olyan is amikor majd hónapokig elmész! Mindegy, ne is gondoljunk ilyenbe bele.

-          Ha olyan lesz, itthon nem hagylak!! Jössz velem!

-          Júúj az jó lenne! De nem hiszem hogy megengedi a menedzseretek, mert csak elvonnám a figyelmedet.

-          Nem érdekel! Mindegy. –mondta. Még sokat beszéltünk, egy órát biztos. Egykor búcsúztunk el. Ma nem mentünk sehová, otthon lazultunk. Megfőztem az ebédet, megebédeltünk, és betettünk egy filmet. A film közben sikeresen bealudtam. Ma film maratont tartottunk, este hétig filmeket lestünk, minden fajtát. Horrort, vígjátékot, romantikus filmet, szóval mindent.. Este nyolckor Zayn hívott.

-          Szia egómanóóm! –köszöntem.

-          Szia kicsim! –mondta. –Most csak 5 percet kaptam Haroldtól, sorry.

-          Semmi baj! –nevettem fel.

-          Mit csinálsz? –kérdezte.

-          Most megyek majd fürdeni. –mondtam.

-          Értem. És már fürödtem.

-          Ma egész nap filmeket lestünk. Holnap meg keresek az újságban munkát…..semmi kedvem hozzá, de muszáj..

-          Meg ne próbáld! Mondtam, hogy nem engedlek dolgozni. Itt vagyok én neked.

-          De nem akarom hogy úgy érezd hogy kihasznállak!

-          Nem érzem úgy!

-          Biztos?

-          Biztos! Na de mennem kell Harold nyafog!

-          Oké, üdvözlöm. Jóéjt kicsim, szeretlek!

-          Én is! Szia!

-          Szia! –mondtam, majd letettem a telefont. Gyorsan elmentem fürödni, majd még beszélgettem a lányokkal egy kicsit, de mentem aludni mert álmos voltam nagyon.