2012. november 24., szombat

16. fejezet



KOMIZZON AKI OLVASSA!!!

Éjszaka retteneteset álmodtam. Esküszöm sírva keltem. Na de mindent elölről. Azt álmodtam, hogy az a köcsögök előttem leszúrták Zaynt. Az éjszaka közepén, Neee!!! –t üvöltve, sírva keltem fel.
-          Uramisten mi van? –ült fel Zayn.
-          Semmi baj, csak retteneteset álmodtam veled kapcsolatban. –mondtam sírva.
-          Jajj ne sírj! Na mondd mit.
-          De nem, megsértődsz!!
-          Dehogy sértődök meg!
-          Azt hogy a szemem láttára leszúrtak téged azok az idióták. –mondtam zokogva majd megöleltem.
-          Jó, nincs semmi baj, itt vagyok látod nincs semmi bajom, kivéve az orrom. –mosolygott rám.
-          Oké! –mondtam szememet törölgetve majd visszafeküdtünk.
-          Ne álmodj ilyen hülyeségeket! –mondta, majd magához húzva megpuszilta a fejemet.
-          Rendben, én se akarok ilyet álmodni. –mondtam, majd átöleltem és próbáltam visszaaludni.


Reggel szokatlan módon 9kor keltem.

-          Kelj fel Zayn! –bökdöstem meg, majd elmentem rendbe tenni magam meg felöltözni. Amikor végeztem Zayn is elkészült, és indulhatott az áthurcolkodás J. Már a többiek is elkezdték átvinni a cuccokat, én is kezembe vettem egy dobozt, és átvittük a cuccokat. Délre nagyjából végeztünk mindennel, a kipakolással is. Mondjuk elég vicces látvány lehetett hogy 8 idióta dobozokkal egyik házból a másikba közlekedik az utcán. Holnap lehet hogy az újság címlapján virítunk majd, de nem baj.
-          Na ezzel is készen vagyunk. –mosolyogtam fáradtan, majd leültem a többiek közé a kanapéra.
-          Aludni akarok! –mondta Niall. Tágra nyílt szemmel nézett rá mindenki, hogy az a személy aki mindig pörög, most aludni akar. Körülbelül 10 perc múlva már mindenki aludt. 2kor keltem fel.
-          Hol vagyok? –kérdeztem.
-          Nálunk. –mosolygott rám Harry, akinek a vállán volt a fejem.
-          Ó értem. Bocsesz. –mondtam.
-          Semmi! –mosolygott rám Harry. Még csak ketten voltunk fenn.
-          Főzünk valamit? –kérdeztem mosolyogva.
-          Aha. Csak nemtom mi van itthon! –vakarta meg a fejét Harry.
-          Akkor menjünk el a boltba, csak előbb felírom hogy mit kell venni.
-          Oké. –mondta. Kimentem a konyhába, benéztem a hűtőbe, és láss csodát semmi nem volt benne. Összeírtam mindent, Louinak répát, mert kiborul ha nem lesz neki.
-          Na mehetünk. –mondtam, majd bepattantam Harry mellé a kocsiba. Elmentünk egy kisebb boltba, majd bevásároltunk mindent. Répától kezdve (J) a kenyérig mindent. Jó sokat fizettünk.
-          Olyan rosszul érzem magam.
-          Mert? –kérdezte Harry hazafelé menet.
-          Mert ti fizettek nekünk mindent, mi egy kicsit se segítünk be pénzügyileg sem.
-          Figyelj! Takarítotok, főztök, mostok ránk. Jó látni hogy a srácok boldogok, ez elég nekünk.
-          Tényleg? –eresztettem el egy óvatos mosolyt.
-          Igen! –mosolygott vissza.
-          Örülök! –mondtam, majd megöleltem Harryt.
-          Amúgy Zayn szokott rólam beszélni? –kérdeztem meg Harryt. Ő csak elnevette magát, de utána válaszolt.
-          Igen szokott, csupa jót. Szerinted mért járna veled ha nem szeretne?
-          Én nem azt kérdeztem hogy szeret e, hanem hogy szokott e rólam beszélni.
-          Hogy őszintén bevalljam az alatt az 1 hét alatt Louist hallottam a legtöbbet beszélni Eszterről. De Zayn is sokat beszélt rólad.
-          Oké. –mosolyogtam. Amint hazaértünk, csendesen behurcolkodtunk, és főzni kezdtünk.
-          Na mit főzzünk? Mit szeretnél?
-          Hm… nemtudom. –mondta Harry. –Talán milánóit? A múltkori is olyan finom volt. –mosolygott.
-          Oké! –mondtam, majd neki is láttunk. Félóra alatt készen is lettünk. Azt véltem felfedezni, hogy Harry szeret főzés közben énekelni. J
-          Felkelted a többieket? –kérdeztem.
-          Aha! –mondta, majd elment, én meg megterítettem.
-          Köszi hogy segítettél. –mosolyogtam Harryre majd megöleltem. Nem sokkal később mindenki, mint a zombik, bevánszorogtak az étkezőbe, egyedül Niall szálguldott. Biztos éhes volt. J
-          Szia! –csókoltam meg Zaynt, miközben leült mellém.
-          Szia! –mondta, majd szedett magának a kajából. Amúgy el ne felejtsem megemlíteni, hogy Zayn egész végig fogta a kezem és simogatta, amíg ettünk. Néha én is megszorítottam neki. Ebéd után bekaptam egy rágót, majd elmosogattam.
-          Ne mosogass most, gyere filmet nézni.
-          Nem lehet! Elmosogatok, utána elmegyünk együtt futni.
-          Nekem is kell menni? –kérdezte nyafogva.
-          Igen, mert ez így nem mehet tovább, hogy te sose mozogsz semmit.
-          Jó, legyen, addig kialszom magam. –mondta, majd bement a nappaliba a többiekhez.
Zayn szemszöge
Amíg Dorka elmosogatott, én aludtam egy kicsit.
-          Kelj fel álomszuszék! –mondta, mire felébredtem.
-          Jó kelek! –mondtam, majd felálltam és felmentem vele az emeletre elkészülni.
-          Amúgy mért megyünk futni?
-          Mert híztam, és lekell dolgozni a pluszt, meg nem lehetünk puhányak. –mondta.
-          Nem is híztál.
-          Dehogynem, tiszta kövér vagyok! –mondta, majd magával húzott. A nap ragyogóan sütött, igazi nyárias idő volt.
-          Na gyere! –húzott mosolyogva magával, majd elkezdtünk futni. Elfutottunk az utca végéig meg vissza.
-          Tarts meg összeesek! –mentem oda hozzá, majd átöleltem.
-          Oké, na gyere menjünk be, mindjárt esik. –mondta, mert már beborult az ég, és az első esőcseppek is elkezdtek csöpögni.
-          Na mi van Zayn, kifáradtál? –hecceltek a srácok.
-          Haha nagyon vicces. –mondtam, majd leültem melléjük.
-          Srácok, többet kéne a szabadban lennünk! –mondta Dorka. –Úgy értem amikor jó idő van.
-          Majd ha jó idő lesz elmegyünk az állatkertbe?? –kérdezte mosolyogva Vani.
-          Majd ha nem esik az eső lehet róla szó. –mosolygott rá Niall, majd megpuszilta Vanit.     
-          Úgy lelomboz ez a szar idő! –bújtam hozzá Zaynhez.  Abban a pillanatban megcsörrent a telefonom.
-          Haló? –szóltam bele.
-          Szia Dorka!
-          Szia hugi! Mizujs? –kérdeztem mosolyogva.
-          Jöttök skypera? –kérdezte.
-          Ki?
-          Ti, mind!
-          Oké! –mondtam. -5 perc. –mondtam majd letettem a telefonomat. Felszaladtam a laptopomért, majd beállítottam a skype-t.
-          Gyertek srácok! Mindenki! –mondtam, mire mindenki körém gyűlt.
-          Sziasztok! –köszönt bele a családom a kamerába.
-          Hy! –mondtuk. –Mizujs? –kérdeztem.
-          Semmi, mindenki elvan. Vani, Eszter, anyukátok üzeni hogy hívjátok fel őket.
-          Rendben, úgy lesz. –mosolyogtak a csajok.
-          Ajj olyan rossz hogy esik az eső, nem tudunk elmenni sehova se. –mondtam szomorúan. –Nálatok milyen idő van?
-          Süt a nap, meg lehet sülni! –mondták.
-          Jó nektek!
-          Nálatok is lesz jó idő, nyugi! –mosolygott az öcsim.
-          Köszi öcskös! Hiányoztok már nagyon, nem tudom mikor megyek még haza! –mondtam.
-          Ti is nekünk csajok!
-          Mikor megyünk fagyizni? –kérdezte az öcsém.
-          Majd ha befejeztük a beszélgetést a srácokkal, oké? –mosolygott anya.
-          Menjetek nyugodtan. –mosolyogtam, mert már láttam hogy öcsim hisztizni kezd.
-          Oké! Helló! –mondták, majd elmentek. Kimentem a konyhába nasit hozni a filmhez, amikor egyszer csak egy nagy csattanással földet értem. Bella pont akkor szaladt el előttem. Na de jó, pont most megy ki a bokám.
-          Jól vagy? –kérdezte Zayn, majd segített felállni.
-          Ahh…nem! –mondtam, majd elvonszoltam magam a kanapéhoz. –Kiment a bokám, nagyon fáj.- mondtam. A srácok cukik voltak, hoztak jeget.
-          Köszönöm! –mosolyogtam, majd megöleltem Zaynt.
-          Pont velünk történik minden szar.
-          Igaz. Jajj szegény Belluskám. –mondtam majd megsimogattam. Biztos neki is fájt amikor megrúgtam véletlen. A srácok betettek egy horrort. Hurrá. Hogy alszok el este? Az eleje nem volt vészes, de utána egyre ijesztőbb lett. Amikor vége lett a filmnek, mi, lányok még mindig féltünk, a srácok csak kiröhögtek minket.
-          Vigyázz Dorka, este érted is eljön a kaszás.
-          Fejezd már be Harold! –dobtam meg egy kispárnával.
-          Oké, nyugi! –mosolygott. Este 8 van.
-          Menjünk el aludni! –nyafogtam.
-          Én is álmos vagyok! –mondta Zayn.
-          Akkor menjünk. –mondtam. Megfogtam Zayn kezét, majd felmentünk a lépcsőn. Bedőltünk az ágyba.
-          Ajj kicsim. –mondtam.
-          Miaz?
-          Imádlak! –mosolyogtam.
-          Én is! –mondta, majd megcsókolt. –Mért nem akarsz velem lenni úgy?
-          Majd akarok, de még nem vagyok felkészülve kicsim! –mondtam majd megcsókoltam.
-          Akkor siess a felkészüléssel.
-          Rendben. –mosolyogtam, majd megpusziltam. –Aludjunk!! –mondtam, majd megöleltem és nem sokkal később elaludtam.

1 megjegyzés: