Dorka szemszöge
Másnap reggel rettenetesen hasogatott a fejem.
Ahh…..másnaposság. Gyorsan tárcsáztam Zayn számát, hogy jöjjön át. Nem sokkal
később át is ért.
-
Ajj, végre hogy itt vagy! –mondtam, majd
megöleltem. –Rettenetesen fáj a fejem, és szédülök. –panaszkodtam, de ő csak
kiröhögött.
-
Az én alkoholista barátnőm. –mosolygott, miközben
becsukta maga mögött az ajtót.
-
Nem vagyok alkoholista!
-
Jó, csak egy kicsit! Na, menj fel, mindjárt
viszek orvosságot.
-
Oké! –mondtam, majd feltántorogtam az emeletre.
Zayn szemszöge
Kimentem a konyhába, bevizeztem
egy rongyot, kerestem aspirint, meg készítettem egy pohár vizet. Amikor
felmentem, az én kis betegem feküdt az ágyában. Mosolyogva leültem mellé,
fejére tettem a vizes rongyot, odaadtam neki a gyógyszert, meg a vizet. Ő
bevette, majd ivott rá vizet, majd visszaadta a poharat. Letettem az éjjeli
szekrényére, majd bebújtam mellé. Fejét mellkasomra tette, én meg megpusziltam
fejét. Kezét az enyémre kulcsolta, amin elmosolyodtam.
-
Mikor múlik már el? –kérdezte türelmetlenül.
-
Reméljük minél hamarabb. –próbáltam nyugtatni.
Felnézett rám, majd megcsókolt. Azért még egy kicsit éreztem rajta a piaszagot,
de nem akartam mondani, hiszen mindenki lerészegedik néha. Én is. Megszorította
a kezem, majd feljebb húzta a takaróját.
-
Köszönöm. –suttogta.
-
Mit? –nevettem fel.
-
Mindent. Hogy itt vagy mellettem, pedig jobb
dolgod is lehetne, mint egy alkoholistára vigyázni.
-
Ha hiszed ha nem, nincs jobb dolgom! –mondtam,
majd magamhoz öleltem, de úgy, hogy alig kapjon levegőt.
-
Na! Engedj már el! –nyafogott, mire nevetve
elengedtem.
-
Hé! Ez nem volt vicces! 100%-ban biztos vagyok
benne hogy ki akarsz nyírni.
-
Dehogy akarlak! –nevettem még mindig, majd
közelebb húztam magamhoz, és megcsókoltam. Ő két keze közé fogta arcomat, majd
elengedett, és mélyen a szemembe nézett.
-
Szeretlek! –suttogta, mire elmosolyodtam, és fejét
a mellkasomra tettem.
-
Én is! –simítottam meg a karját. Nem sokkal
később, hallottam, hogy szuszog. Elaludt. Én is elkényelmesedtem mellette, majd
én is elaludtam..
Dorka szemszöge
Amikor felébredtem (dél biztos volt) mosolyogva vettem
tudomásul, hogy Zayn is bealudt mellettem. Mosolyogva megpusziltam, majd
lemásztam az ágyamról, és rendbetettem magam. Rettenetesen néztem ki. Kócos
haj, lefojt smink, piaszag. Áhh….borzalmas. Amilyen gyorsan csak tudtam,
rendbetettem magam. Sokkal jobban tetszettem magamnak a tükörben. És egy kicsit
jobban is lettem. Lementem a lépcsőn, és csináltam 2 turmixot. Tálcán
felszaladtam vele a lépcsőn, és bementem a szobámba. Ideje volt felkeltenem
Zaynt. Nem, nem akartam leönteni.
-
Zayn! Kelj fel!! –lökdöstem meg egy kicsit. Ő
csak morgott egyet, és átfordult a másik oldalára. – Nem aludhatsz egész nap!
Fél kettő van!
-
Jó, még egy perc! Gyere ide! –hívott oda
magához. Mosolyogva letettem a tálcát az asztalra, majd leültem az ágyam
szélére. Ő megfogta a derekamat, majd átölelt. Amikor elengedett, odaadtam neki
a turmixot. Miután megittuk, lementünk a nappaliba. Csöngettek. Gyorsan
kinyitottam az ajtót, majd átvettem a postástól a leveleket. Visszamentem
Zaynhez a nappaliba, majd odaadtam neki az újságot, én meg átnéztem a leveleket.
-
Számla, számla, számla! Muszáj vagyok elmenni
dolgozni. –sóhajtottam.
-
Nem kell! –mosolygott rám. –Itt vagyok én!
-
Ezt nem várhatom el tőled. –mosolyogtam.
-
Dehogynem! –ölelt magához.
-
Amúgy mi van az újságban? –kérdeztem.
-
Ááá semmi különös. –mondta. Volt valami rossz
érzésem.
-
Add ide! –kértem el tőle, de nem akarta odaadni.
-
Nem adom oda! Nem akarom hogy sírj!
-
Mi? Mért sírnék? –kaptam ki a kezéből az
újságot. A címlapon én virítottam, egy kicsit illuminált állapotban. Vani és
Eszter is ott volt a képen. A cikkben ez állt.
„Tegnap este a One Direction és barátnőik bulizni voltak egy közeli
szórakozó helyen. Zayn, Louis, és Niall barátnőjére fény derült. A magyar
lányok nem régen érkeztek meg városunkba, és máris híresek. A srácok rajongói
kezdhetnek aggódni, mert látszólag nagy a szerelem, de majd minden kiderül.
Lehet hogy a lányok csak érdekből vannak együtt a srácokkal? Lehet hogy őket
csak a hírnév és a pénz vonzza? Egyet biztosan tudunk. A két lány közül Zayn és
Louis barátnője, és Harry meg Liam segg részegen távoztak a helyről. A lányok
nevét még nem sikerült megtudnunk, de tovább fogunk nyomozni.”
-
Ezt nem gondolhatják komolyan! –fojt le egy
könny az arcomon. A pénz? A hírnév? Hol érdekel az engem!!
-
Na látod ezt nem akartam! –ölelt magához Zayn.
Megint olvasni kezdtem a sorokat, és kitört belőlem a zokogás. Én sose tudnék
ilyen aljas dolgot tenni senkivel, plusz mi az hogy nyomoznak? Meg fogják
támadni a családomat a paparazzók!! És pont egy ilyen képet raknak be rólunk.
-
Miért csinálják ezt? –kérdeztem, miközben
elhajítottam az újságot a fenébe.
-
Ez jár a hírnévvel. Először nekünk is furcsa
volt, de aztán megszoktuk. De hidd el, szépen lassan le fognak nyugodni a
kedélyek. –mondta, miközben megsimította hajamat.
-
Gyere! –fogta meg a derekamat, majd leültünk a
kanapéra. Fejemet a mellkasába fúrtam, és úgy sírtam, ő meg hátamat simogatta
és csitítgatott. Pont akkor jöttek le a lányok is az emeletről.
-
Uramisten! Mi történt? –szaladtak oda hozzám,
amikor meghallották hogy sírok.
-
Olvassátok el az újságot! –mondta Zayn, majd
rögtön tárcsázni kezdte Louis számát, majd Niallel együtt áthívta őket. Persze
azért, mert tudta hogy a lányok is ki fognak bukni. Amikor csöngettek, gyorsan
kinyitottam az ajtót, majd Harry nyakába borultam. A többiek is bejöttek, majd
Louis és Niall odamentek a lányokhoz.
-
Minden oké lesz nyugi! –mosolygott rám Harry.
Szememet törölgetve bólogattam, majd visszamentünk a többiekhez. Jó, lehet hogy
egy kicsit hisztisek voltunk, de olyan váratlan ez a sok rossz kép, ez a sok
hazudgálás amit írnak rólunk, meg a hirtelen jött „hírnév”. Lehuppantam Zayn mellé, mellém meg Harry. Zayn
vállára hajtottam a fejem, meg megfogtam a kezét.
-
Csajok! Nyugi lécci! –mondta Harry mosolyogva.
Én már nem sírtam, de Eszterék még igen. Felpattantam és hoztam nekik zsepit.
Amikor már mindannyian lenyugodtunk, Liam megszólalt.
-
Nincs kedvetek standra menni? –mosolygott.
-
Ne haragudj Liam, de most nincs sok kedvem
társaságba menni! –mosolygott Eszter. Vanival egyetértően bólogattunk.
Zayn szemszöge
Dorka egyszer csak felpattant mellőlem, és
felszaladt az emeletre. Gondoltam, csak le akar hozni valamit. Tévedtem. Amikor
már 15 perc után sem jött le, gondoltam megnézem mi van vele.
-
Mindjárt jövök, csak megnézem hova tűnt Dorka.
–a többiek csak némán bólogattak, szerintem nem is hallották hogy hozzájuk
szóltam annyira belemerültek a filmbe. Ahogy felértem az emeletre, bekopogtam
Dorka szobájába. Semmi. Amikor benyitottam, láttam hogy az ágyán fekszik, és
dudorászik. Mosolyogva leültem az ágyra, majd figyeltem hogy észrevesz –e.
Felnézett, majd amikor meglátta hogy én vagyok az, mosolyogva megölelt.
Felmásztam hozzá, majd kivettem a füléből az egyik fülest. Amikor meghallottam
hogy mit hallgat, azonnal elmosolyodtam.
-
Gondolhattam volna, hogy engem hallgatsz. –mosolyogtam
önelégült fejjel.
-
Nagyon egoista vagy! De igaz! –mondta, majd
megcsókolt. Amikor elengedett, visszatettem megint a fülest, majd énekelni
kezdtem az Another World-öt. Az ment. Amikor vége lett a számnak rá
mosolyogtam, majd kikértem a véleményét.
-
Na milyen voltam? –néztem rá kacér mosolyommal.
Ellenállhatatlan vagyok ilyenkor. Áhh…..igaza van. Nagy egóm van. Mindegy, van
miért.
-
Tökéletes! –mosolygott.
-
Ezt akartam hallani. –mosolyodtam el, majd
megcsókoltam. Amikor elengedtem (jó soká) énekelni kezdtem a dalokat, amik
következtek. Két szám után meguntuk, úgyhogy visszamentünk a többiekhez. Még én
bementem a fürdőbe, megnézni hogy ellenállhatatlan külsőm tökéletes-e, de Dorka
elráncigált onnan.
-
Rosszabb vagy mint egy lány! –nevetett fel, mire
elmosolyodtam.
-
Bajod van az egómmal? –méregettem furán.
-
Nincs bajom az egóddal. Az is tökéletes.
-
Mint? –kérdeztem. Szeretem ha dicsérnek.
-
Mint te. –húzott oda magához, majd megcsókolt. A
falnak nyomtam, mire éreztem hogy elmosolyodik. Amikor elengedtem, lementünk a
lépcsőn, vissza a többiekhez
Csinálok ebédet, oké? –kérdezte Dorka, mire
Niall felpattant Vani mellől.
-
Végre! Éhen halok! Segíthetek? –kérdezte.
-
Aha! Gyere! –hívta, majd eltűntek a konyhában.
Dorka szemszöge
Niallel nekiláttunk elkészíteni az
ebédet. Gondoltam csinálunk egy kis húslevest meg sült húst krumplipürével meg
uborkasalátával. Niallre bíztam a krumpli pucolást, én meg feltettem a levest
meg betettem a sütőbe a csirkét.
-
Na! A csirke sül, a leves fel van rakva, úgyhogy
segítek zöldséget pucolni. –mondtam, majd nekiláttam a hagymát, fokhagymát,
répát, zöldjét meg az ilyeneket pucolni. Amikor végeztünk a pucolással, Niall
beletette a zöldségeket a levesbe, én meg felraktam főni a krumplit. Amíg ezek
készültek, Niallel megcsináltuk az ubisalit.
-
Nem is tudtam hogy tudsz főzni. –mondtam neki
mosolyogva.
-
Nem tudok! Néha segítettem még kiskoromban
anyunak, de amúgy nem tudok. Amit mondanak, azt megcsinálom, de amúgy nemtudok.
–mosolygott.
-
De ügyes vagy! –mondtam, majd betettem a hűtőbe
a kész ubisalit, Niall megnézte a csirkét, én leszűrtem a krumplit, majd
megcsináltam belőle a pürét. Niall figyelt engem, hogy legközelebb egyedül is
meg tudja csinálni. Amikor kész lett a kis kuktám megkóstolta.
-
Finom! –mosolygott, mire én is megkóstoltam. Tényleg
jó lett. Feltettem a levestésztát is főni, majd megterítettem Niallel együtt.
Mire végeztünk a 8 személyes terítéssel pont kész lett minden.
-
Gyerekek, gyertek kész a kaja! –üvöltötte el
magát Niall, majd megjöttek a többiek is. Amikor már mindenki leült, odavittem
a levest, és amíg szedtek, én leszűrtem a tésztát.
-
Nagyon jó lett a leves kicsim! –simította meg a
karomat Zayn, én meg kedvesen rámosolyogtam. Amikor megettük a levest, mondtam
Niallnek, hogy segítsen. Elvittük a fölösleges tányérokat, evőeszközöket, majd odavittük
a második félét is. Eszter csak pürét evett, mivel hogy vega.
-
Nagyon finom volt az ebéd köszi! –mondták a
srácok.
-
Nagyon szívesen. Kérhetek egy szívességet?
–kérdeztem tőlük.
-
Mondd! –mosolygott Liam.
-
Na szóval! Tegnap mondtam a húgomnak hogy
beszélhet veletek skypeon. Beszélnétek vele?
-
Persze! –mondták ki a számomra megkönnyebbülést
eredményező választ.
-
Oké, akkor lehozom a laptopomat! –mondtam, majd
felszaladtam az emeletre. Dobtam a húgomnak egy SMS-t hogy 10 perc múlva legyen
skype-on. Rögtön jött a válasz, hogy lesz. J
Levittem a laptopomat, majd beültem a nappaliba. A srácok rendbe tették
magukat, majd bejöttek ők is. Amikor megláttam hogy fenn van a húgom, hívni
kezdtem. Rögtön felvette, majd köszönt.
-
Szia Dorka!
-
Szia! Gyertek már srácok! –mondtam, mire a tesóm
tökre belelkesedett, hogy beszélhet a kedvenc bandájával, az 1d-vel.
-
Hy! –jött be a képbe Harry, majd szép lassan
mindenki bejött a képbe.
-
Úú! Sziasztok! Mizujs? –kérdezte cserfesen a
húgom.
-
Semmi különös. Legyél büszke a nővéredre, nagyon
jól főz. –mondta neki Niall.
-
Oké, büszke vagyok rá! –mondta. Még sok
mindenről beszélgettek, olyan fél órát biztos. A húgomnak mennie kellett,
úgyhogy letette a skypeot.
-
Na?
-
Kedves húgod van! –mondta Liam.
-
Hát, néha az! –mosolyodtam el én is. –Néha nem.
–nevettem fel. Visszavittem az emeletre a laptopomat, majd felnéztem twitterre.
Gondoltam, áh úgyse lesz semmi, de nagyot tévedtem. A falam tele volt
levelekkel….legtöbbjük gyűlölködő volt pl: elvettem tőlük életük szerelmét, stb…..
De volt néhány gratuláló is..Kb. így nézett ki a falam: 100 gyűlölködő, 10
gratuláló. Arcomon lecsordult egy könnycsepp,
majd kiléptem twitterről és lecsuktam a laptopomat. Olyan ideges és szomorú
voltam hogy széttéptem a lepedőmet.Nem akartam senkinek se fájdalmat okozni!
Nem akartam senkinek se összetörni az álmait! Én csak boldog akartam lenni
egyszer, igazából! Nem akartam hogy gyűlöljenek! A lábamat felhúztam, átkulcsoltam, rátettem a
párnát, és kitört belőlem a zokogás. Lefeküdtem a párnámra, és tovább sírtam.
Nagyon rosszul éreztem magam…..úgy éreztem, mintha legjobb lenne szakítanom
Zaynnel…..nem akartam senkit se bántani. De nem akarom tönkretenni a
kapcsolatomat se….Nem tudom mit tegyek!! Amíg ezen gondolkoztam, szinte
kiszakadt a tüdőm, úgy sírtam…..Olyan 10 perccel később hallottam hogy jön fel
valaki a lépcsőn.
Zayn szemszöge
Dorka már vagy 30 perce fenn van pedig csak
a laptopját vitte fel….Felmentem hozzá hogy mégis miért nem jön le velünk
hülyülni. Kopogtam, majd benyitottam a szobájába. Rettenetes látvány tárult
elém……szanaszét szétdobált zsepik, az ágyról leesett laptop, széttépett lepedő
és a legrosszabb…..az ágyon zokogó barátnőm. Gyorsan leültem mellé és
megsimítottam a hátát….nem reagált.
-
Dorka! Mi a baj? –kérdeztem óvatosan. Válaszul
csak oldalra fordult, de láttam hogy arcán lefolyik egy könnycsepp. Odahúzódtam
mellé, majd megöleltem.
-
A….twi..tter… -nyöszörgött akadozó hanggal és
lélegzéssel. Felvettem a földről a laptopot, rámentem a twitterre, majd
odaadtam Dorkának hogy lépjen be. Amikor belépett, visszabújt a párnájába
sírni, én meg megnéztem mi a baja. Ahogy megláttam a neki tweetelt üzeneteket,
kezdtem megérteni….Rengeteg gyűlölködő levele jött…….Nagyon sajnáltam hogy
ekkora bajba kevertem….biztos nagyon rosszul eshet neki.
-
Én…nem…aka….rtam…senkit….se….bá…ntani! –motyogta.
–Nem…..aka…rtam….hogy…..utá…ljanak! –sírt tovább. Letettem a laptopot az ágy
szélére, majd megöleltem Dorkát. Nagyon sajnáltam……hirtelen jött neki ez a „hírnév”
, ez a sok gyűlölködés.
-
Ne sírj!
Majd lenyugszanak! Tudod mondtam már: az elején harapósak, de nekik is az a
fontos hogy boldog legyek!! –simítottam meg Dorka hátát, miközben felemeltem
fejét, és letöröltem arcáról a könnycseppeket.
-
De értsd meg Zayn én ezt nem bírom elviselni!
Tudod milyen rosszul esik nekem, hogy mindenki utál, mindenkiben összetörtem a
reményt! Én csak egyszer az életben teljes mértékben boldog akartam lenni! –mondta
szinte kiabálva.
-
Hidd el minden rendben lesz! –mondtam, majd
óvatosan megcsókoltam. Amikor elengedtem, óvatosan rámosolyogtam, mire ő is
visszamosolygott.
-
De Zayn! –váltotta komolyra a szót. –Biztos hogy
nem kéne hagynunk ezt az egészet? –kérdezte szinte suttogva.
-
Mi? Te most szakítani akarsz velem? –kérdeztem meglepetten.
Én nagyon szeretem őt, ha szakítana velem nem élném túl…Perrienél is
rettenetesen szar kedvem volt, egy hónapig ki se mentem a szobámból.
-
Nem, dehogyis! Nagyon szeretlek! Csak nem akarom
hogy más összetörjön. –mondta.
-
Majd lenyugszanak! Én nem engedem hogy ez miatt
tönkremenjen a kapcsolatunk! –mondtam majd megcsókoltam. Nem tehettem mást.
Muszáj volt meggyőznöm, hogy mekkora szükségem van rá. Még sose voltam olyan
boldog, mint vele. Nem akartam hogy ez a dolog ilyen hamar vége szakadjon. Végre
én is éreztem a feltételek nélküli boldogságot. Nagyon szeretem, nem akarom
elveszíteni. Nem akarok megint a mély gödörbe esni, ahonnan csak Louis húzhat
ki.
-
Nem foglak elengedni! –mondtam én is félig
sírva, mert tényleg én is azt hittem, hogy tényleg vége lesz mindennek. Biztos
furcsa ezt tőlem hallani, de nekem is kicsordult egy könny a szememből. Lehet
engem kislánynak, hisztisnek hívni, nem
érdekel! A szívemből beszéltem…..
-
Én se akarlak elengedni! –mondta sírva, majd
megint megcsókolt. Még egy könnycsepp legördült az arcomon, majd amikor
elengedtem, megöleltem.
-
Ugye nem engedsz el? –kérdeztem sírva.
-
Nem, mert nagyon nagy szükségem van rád! Inkább
szenvedek hetekig, minthogy elengedjelek! –sírt tovább, majd megölelt.
-
Nekem is rád! Fogalmad sincs mekkora! –mondtam megkönnyebbültem.
-
Nem is tudom hogy juthatott ez eszembe, hogy
szakítok veled! Hiszen te vagy a legfontosabb dolog az életemben..nem tudom mit
csinálnék nélküled.
-
Én se tudom! Hiszen tökéletes páros vagyunk. Egy
percig tényleg azt hittem mindennek vége….- mondtam szomorúan.
-
Én is! De meggondoltam magam…..Nagyon sokat
jelentesz nekem! –mondta, majd hosszasan megcsókolt. A hirtelen sokktól és félelemtől
még mindig legurult egy két könnycsepp az arcomon. Amikor mindketten
lenyugodtunk, lefeküdtem az ágyra, majd fejét mellkasomra tettem. Ő megölelt,
majd megpuszilt. Amikor elengedett, visszamentünk a többiekhez, de nem
beszéltünk nekik a történtekről. Nem akartuk felhozni, majd külön külön
elmondjuk nekik. Hülyén jönne ki így együtt elmondva nekik…..Vagyis nem hülyén,
hanem furcsa lenne. Próbáltuk a happy, vicces arcunkat mutatni, de azért
néhányszor szomorúan egymásra sandítottunk…..
Dorka szemszöge
Nagyon szar kedvem volt… Ma éjjel szerettem
volna, ha Zaynnel aludhattam volna. És nem azért….Most nincs kedvem egyáltalán
hozzá…..Majd annak is eljön az ideje. A délután hátralévő részében Niallel főztem
a vacsorát. Ezek szerint most már ő lesz a kis kuktám örökre. J Azért jó hogy segít….fele
annyi idő alatt kész vagyok a kajával. Ma egy kis spagettit csináltunk. Vacsi
után félrehívtam egy kicsit Zaynt, beszélni akartam vele.
-
Figyi Zayn!! –mondtam.
-
Figyelek! - húzott magához.
-
Nem akarsz ma maradni éjszakára? –mosolyogtam,
majd belecsókoltam a nyakába.
-
Ha ilyen szépen kérsz meg, persze! –mondta, majd
megcsókolt.
-
Jujj szupi! –mosolyogtam, majd megöleltem.
Hallottam, hogy halkan felnevet a lányos kifakadásom miatt. Elhatároztam, hogy
erős leszek, és kiírok valamit a twitteremre.
-
Mindjárt jövök! –mondtam, majd felszaladtam a
lépcsőn. A tweetem így szólt:
Kedves
lányok! Nagyon köszönöm mindenkinek aki gratulált nagyon jól esett. Viszont! A
ki gyűlölködő levelet írt nekem attól bocsánatot szeretnék kérni, amiért
összetörtem az álmukat. Én nem gondoltam, hogy ebből ekkora balhé lesz, nem
akartam senkit se bántani! De higgyétek el, nagyon szeretem Zaynt, és nem
szeretném elengedni. Remélem megértitek. Az én helyemben ti sem engednétek el,
igaz? J
Na ugye! Puszi mindenkinek! J
Miután megírtam a tweetet ránéztem az
órára. Fél 11. Uppsz, a srácok már biztos mennek haza. Gyorsan lementem a
lépcsőn, és már tényleg készülődtek. Eszter is velük ment, gondolom Louissal
akart lenni, Niall meg nálunk maradt.
-
Sziasztok srácok! –öleltem meg mindenkit és
adtam mindenkinek két puszit. Miután mindenki elment, felmentünk
lezuhanyoztunk, majd bebújtunk az ágyba. Zayn közelebb húzódott hozzám,
átölelt, majd megcsókolt. Amikor elengedett, rám kacsintott.
Minden rendben lesz! –mosolygott, én meg megcsókoltam.
Megfogtam a kezét, átöleltem, majd nem sokkal később el is aludtam…. <3